Interjú Bajor Péterrel, a Magyar Géniusz Program projektmenedzserével.

A tehetséggondozó szervezetek, szakemberek összefogása, információs kapcsolata révén a Géniusz Hálózat erőteljesen képes megjeleníteni a tehetségek ügyét szakmai-oktatáspolitikai fórumokon, de a gazdasági döntéshozók előtt is.

Miért előnyös a tehetséggondozó szervezeteknek, ha egy hálózat tagjaiként működnek?

Az elképzelés Csermely Pétertől, a hazai tehetséggondozás motorjától származik, aki hálózatkutatással foglalkozik. Tudományos eredményei arról győzték meg, hogy a hálózatos szerveződések, legyenek ezek sejthálózatok vagy az internet, sokkal hatékonyabban működnek, mint a tagok puszta összessége. A tehetséggondozó szervezetek, szakemberek összefogása, információs kapcsolata révén a Géniusz Hálózat erőteljesen képes megjeleníteni a tehetségek ügyét szakmai-oktatáspolitikai fórumokon, de a gazdasági döntéshozók előtt is.

Vannak-e hasonló szerveződések más országokban is?

A magyarországi modell páratlan abban a tekintetben, hogy a tehetségsegítés megerősítése épp a hálózatépítéssel kezdődött. Vagyis kezdeményeztük a tehetséggondozással foglalkozó szervezetek körében, hogy váljanak a hálózat pontjaivá, úgynevezett Tehetségpontokká, és vegyék ki a részüket a hálózat bővítéséből, szakmai-szervezeti megerősítéséből. Az általunk bevezetett hálózatos modell iránt más országom is érdeklődnek.

Hány Tehetségpont van jelenleg?

Összesen 279 Tehetségpont van, de a számuk napról-napra növekszik.

Mit jelent az, hogy egy intézmény Tehetségpontként működik?

A hálózat minden pontja szakmailag korrekt tehetségsegítő munkát végez, felkészült szakemberekkel, akiknek fontos szerepük van a tehetségek azonosításában, felismerésében, illetve abban, hogy a tehetséges gyerekek számára megtalálják a nekik legmegfelelőbb tehetséggondozó programot. Vállalják, hogy a tehetségekkel nemcsak pedagógusok, hanem, ha szükséges, pszichológus is foglalkozik, illetve a szülőkkel is intenzíven tartják a kapcsolatot. Az egyik legfontosabb elem azonban a többi Tehetségponttal való együttműködés, az információcsere, a legjobb tehetségsegítő gyakorlatok kölcsönös megismerésének és átadásának szándéka.

Hol találhatunk Tehetségpontokat Magyarországon?

Magyarországon és a határon túl is alakultak már Tehetségpontok, ez a Tehetségtérképen www.geniszportal.hu/tehetsegterkep jól látható is.  Valamennyi megyében vannak már pontjai a hálózatnak, nagyon erős az Észak-alföldi, a Közép-magyarországi és az Észak-magyarországi régió. Ennek az lehet a magyarázata, hogy egészen mostanáig a hazai tehetségsegítésnek Debrecen volt a fővárosa, a Debreceni Egyetemen az utóbbi évtizedben mintegy ezer hallgató szerezte meg az Európai Tehetségtanács (ECHA) tehetségügyi diplomáját dr. Balogh László irányítása alatt, aki ma a Géniusz Program szakmai vezetőjeként segíti a munkánkat. Ma már Budapesten és Pest megyében is jelentős számban találunk Tehetségpontokat, de a Dunántúlon még vannak fehér foltok, ott erősítenünk kell a jelenlétünket. Jellemző még a határon túli magyar területek bekapcsolódása: a környező országok magyarlakta területein harminc oktatási intézmény és civil szervezet tart szoros kapcsolatot a Nemzeti Tehetségpontként is működő Géniusz irodával.

Milyen intézmények alakítanak Tehetségpontot?

Körülbelül a kétharmaduk közoktatási intézmény, óvoda, általános vagy középiskola, egyharmaduk civil szervezet, de önkormányzati, egyházi intézmények is alakítanak tehetségpontot. Számos helyen több szektor együttműködésében valósul meg a tehetséggondozás.

Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy intézményeknek ahhoz, hogy Tehetségponttá válhasson?

A szervezeti jelleg, működésmód tekintetében nincsenek megkötéseink, az a cél, hogy valamennyi, jó szakmai színvonalon működő tehetségsegítő szerveződés bekapcsolódjon a hálózat munkájába, regisztrált tehetségponttá váljon. Ugyanakkor fontos, hogy tudatosan, és hivatalos dokumentumaiban vállaltan foglalkozzon tehetségsegítéssel, és a munkáját magas szakmai színvonalon lássa el. Vagyis legyen a munkatársai között ECHA-diplomás vagy más tehetségügyi képzésen végzett szakember. Az intézmények programjai rendkívül sokfélék, és köztük számos igen magas színvonalú. A mi számunkra az a fontos, hogy az intézmény rendelkezzen kidolgozott, szakmailag megalapozott tehetséggondozó programmal, módszerekkel, és ezt képes legyen leírni, másokkal megosztani, hogy a legjobb gyakorlatokat elterjeszthessük.

Hogyan győződnek meg arról, hogy a regisztrált Tehetségpontok működése megüti-e ezt a magas mércét?

A Géniusz Program keretében elindítottuk a Tehetségpontok akkreditációját, vagyis tehetségügyi szakértők az ősz folyamán meglátogatják a Tehetségpontokat, és személyes konzultációk során győződnek meg arról, hogy az intézmények megfelelnek-e a szakmai elvárásoknak. A helyszíni látogatások során mód nyílik tanácsadásra is, hiszen a Géniusz Képzésekbe való bekapcsolódással fejleszthető a tehetségsegítő intézmények munkája. Emellett gyűjtjük és honlapunkon publikáljuk a legjobb tehetségsegítő gyakorlatokat is www.geniuszportal/jogyakorlatok. Az a célunk, hogy kiválasszuk és bemutassuk a száz legjobb, követésre érdemes kiváló Tehetségpontot, és azt a tíz kiváló tehetségsegítő gyakorlatot, melyet részletesen földolgozva átvehető módszertanként kínálunk a Géniusz Hálózat tagjai számára.

Említette a Géniusz Képzéseket, hogyan lehet ezekbe bekapcsolódni?

A Géniusz Program indulása előtt a Debreceni Egyetemen lehetett 600 órás képzés során posztgarduális tehetségügyi diplomát szerezni, melyet az ECHA, az Európai Tehetségtanács bocsájtott ki, illetve néhány felsőoktatási intézmény indított rövidebb továbbképzéseket. A Géniusz Program szélesre tárta a kapukat ezen a téren: 80 képzési programot dolgoztattunk ki, és akkreditáltattunk, ezek rövidebb, 10-30 órás továbbképzések, melyekre a Géniusz keretében a forrás is biztosított, vagyis a résztvevők számára ingyenesek. A Géniusz tehetségügyi képzései iránt számunkra is vártalan, hatalmas érdeklődés mutatkozik, másfél év alatt mintegy tízezer érdeklődőt, pedagógusokat, civil szervezetek munkatársait fogunk kiképezni. Ezen felül szakirodalmat, tájékoztató anyagokat is megjelentetünk mind a pedagógusok, mind a szülők számára, hiszen a tehetséggondozás a család és a pedagógusok közös feladata. A képzéseinkre májusig mintegy 6000 fő jelentkezett, jelenleg ezeknek a képzéseknek a szervezése zajlik. Legközelebb várhatóan októberben lehet majd jelentkezni a Géniusz Képzésekre, melyekről a honlapunkon nyújtunk részletes tájékoztatást. www.geniuszportal.hu/kepzesek

Milyen előnyökkel jár az intézmény számára, ha Tehetségpontként működik?

Érdemes Tehetségpontnak, főként jól működő, kiválóan akkreditált Tehetségpontnak lenni, hiszen az oktatási intézmények, civil szervezetek között is van egyfajta minőségi verseny. Emellett előnyökkel jár a hálózathoz tartozás is: információhoz, szakemberekhez, mentorokhoz juthatnak hozzá a hálózat tagjai. Most zajlik a mentorok adatbázisának a kiépítése: a Tehetségpontok ajánlhatnak mentorokat és lekérhetnek az adatbázisból mentort egy-egy kiemelkedő tehetség támogatására. Szintén előnye a hálózathoz tartozásnak a tehetségek életpályájának követése: az egymással a kapcsolatban álló szervezetek átadhatják egymásnak a tanítványaikat, iskolaváltáskor, költözéskor nem szakad meg a tehetséggondozás folyamata. A TÁMOP Géniusz Programja és a Nemzeti Tehetség Alap pályázati rendszerei anyagi értelemben is előnyösebb helyzetbe juttatják a Tehetségpontokat: milliárdos nagyságrendben nyerhető el pályázati pénz tehetségsegítésre, vagyis azok a kollégák, aki eddig jellemzően elhivatottságból, ingyen dolgoztak, végre forrásokhoz juthatnak. A pályázatokon a minőségi munkát végző Tehetségpontok előnyösebb pozícióból indulnak, bizonyos pályázatokon már ma is nagyobb keretösszegre pályázhatnak. Ám a pénz nem minden: a tehetséggondozó szakemberek igénylik, hogy megteremthessék a saját közösségüket, tartozzanak valahová. Úgy látjuk, hogy hálózatban lenni egyszerűen jó!