110 éve, a századforduló évében született Bay Zoltán.

110 éve, a századforduló évében született Bay Zoltán, a nagy magyar fizikus: többek között az elektronsokszorozó, a radarcsillagászat és a fénysebességen alapuló méterszabvány kidolgozása fűződik a nevében.  Valamint Szent-Györgyi Albert mellett korszak másik híres magyar tudósa, aki műszakilag lehetővé tette titkos rádióhíd működését Budapest és London között.

Bay Zoltán 1900. július 24-én születetett Gyulaváriban. 1906-1910 között elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, a Gyulavári Református Felekezeti Fiúiskolában végzi. 1910-ben meghal édesapja.

1910-1918 között testvéreivel együtt a híres Debreceni Református Kollégium diákja volt. 1918-ban a budapesti Báró Eötvös József kollégium tagja lesz, tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán végzi fizika-matematika szakon. Tanárjelöltként a Trefort utcai mintagimnáziumban tanít. 1923-ban középiskolai tanári oklevelet kap. Január 1-től az Elméleti Fizikai Tanszék díjas gyakornoka.

1926-ban fizikai doktorátust tett. Április 15-én leteszi szigorlatát az elméleti és kísérleti természettanból, mint főtárgyból, valamint matematikából és kozmographiából mint melléktárgyakból „summa cum laude” jelzéssel, és mint végzett bölcsészettan hallgató a bölcsészettudományok doktorává avatják. Disszertációját „Az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéhez.” címmel írja - ezzel kétéves ösztöndíjat nyer a berlini Collegium Hungaricumba. Magyar ösztöndíja lejártával professzora egy német ösztöndíjra terjeszti fel. Ezután a Not-Gemeinschaft der deutschen Wissenschaften ösztöndíjasa lesz.

1926-1930 között Németországban volt külföldi tanulmányúton, amely során jelentős eredményeket ért el a nitrogéngázban végbement kisülés vizsgálata és az atomos nitrogén kimutatása terén. Hazatérve a Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének élére került.

1936-ban az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumának vezetését vállalta el. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben a levelező, 1945-ben rendes tagjai sorába választotta. 1938-ban a Műegyetem Atomfizikai Tanszékének rendes tanárává nevezték ki.
1944-ben Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt. Bay Zoltán segítségével vált lehetővé műszakilag a titkos rádióhíd működése Budapest és London között.

Még ugyanebben az évben     szeptember 1-jén az Egyesült Izzó igazgatósága kinevezi az részvénytársaság vezérigazgatójává. Majd pedig 1945. szeptember 6-án a Szent-Györgyi Albert elnöklete alatt szerveződött Természettudományi Akadémia alelnöke lesz.

1946-ban sikeres holdradar kísérletet végzett. 1948-ban elhagyta Magyarországot és az USA-ban a George Washington Egyetem professzoraként folytatta kutatásait, többek között az elektronsokszorozónak a már 1938-ban itthon elkezdett továbbfejlesztését fejezte be sikerrel.

1955-ben a National Bureau of Standard atomfizikai osztályának vezetője lett, ahol a korábban ismeretlen módszerrel mérte a fény rezgésszámát és sebességét. Kutatásai eredményeképpen a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal 1983-as konferenciáján fogadta el az általa javasolt méterdefiníciót etalonul.

1990.    július 24-én Gyula város tiszteletbeli polgárává választja. Ugyanezen évben díszdoktorává választja a debreceni Tudományegyetem. Majd ugyanebben az évben átveszi Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét. 1991-ben a szegedi egyetem tanácsa díszdoktorrá avatja.

72 éves korában vonult nyugállományba. 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1992. október 4-én washingtoni otthonában hunyt el.

Legfontosabb találmányai:     Fotoelektron-sokszorozó, Föld-Hold radar, Új méter definíció

Források:
http://www.bayzoltan.org/bzaka/bzaka.head.page?nodeid=5
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/bayzoltan/html/bayzolindex.htm