Az egyetem falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad.

Az egyetem egyik legfőbb feladata és kötelessége a kutatás, új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell hatva lennie az igazságok szeretetétől, s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad.

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893.szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumbanvégezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-benorvosi oklevelet szerzett. Ezután sebesüléséig katonaorvoskénttevékenykedett az I. világháborúban. Egy szándékos karlövést vétveönmagán, hívták vissza a frontról. Ez követően tanulmányait a biokémiaterületén folytatja Németországban és Hollandiában. Pozsonyban,Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat abiológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd afizikai-kémia terén. Majd Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiaitanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C.Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott.1928-ban Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött. Szegedenelfogadta a felajánlott professzori állást, és itthon is biciklinközlekedett, akárcsak Angliában. Itt fedezte fel azt is, hogy ahexuronsav valójában a C-vitamin. Ádáz harc kezdődött tudományoskörökben, egy amerikai tudóstársa „ellopta” felfedezését, bár egy időután kiderült, hogy valójában Szent-Györgyi tudtával egy kollegája írtameg a titkot. A publikálás és a szabadalom versenyében végül a magyartudós győzött, addigra viszont elfogyott a vitamin, és nem tudtafolytatni a kísérleteit. Vacsorázás közben jött a kósza ötlet, hogy apaprikát górcső alá vegye. Kiderült, hogy a C-vitamin aranybányájakarnyújtásnyira volt tőle mindvégig. 1936-ban jelentette be szabadalmát a C-vitamin előállítására. 1937-ben munkásságáért Nobel-díjat kap: aC-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért „a biológiai égésfolyamatok,különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tettfelfedezéseiért”. Az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájábanérdemli ki e magas kitüntetést.

1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1940-1941-es tanévben Szent-Györgyi Albert volt aszegedi tudományegyetem rektora, ahol az izommozgás biokémiájávalkezdett el foglalkozni. Szakmai berkekben általános a felfogás, hogySzent-Györgyi ezen a téren is a Nobel-díjjal értékelt munkájávalegyenértékű eredményeket ért el, melyek közül a legjelentősebbnek amechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik. 1944 márciusában a német megszálláskor illegalitásba kell vonulnia. Hitlerszemélyesen ad parancsot az elfogatására, s a Gestapo mindent elkövetkézre kerítésének érdekében, ugyanis a második világháború végjátékábankémregénybe illő cselekmények szereplőjévé válik. Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból valókiugrásának az előkészítése volt. A terv megvalósításához segítséget kap Bay Zoltántól (Szent-Györgyi Albertet Bay Zoltán segítette akvantumbiológia kifejlesztésében), a korszak másik híres magyartudósától, aki műszakilag lehetővé tette titkos rádióhíd működésétBudapest és London között. Szent-Györgyi a tárgyalásokat lefolytatja, akiugrási kísérlet mégis meghiúsul, a németek viszont tudomást szereznekSzent-Györgyi útjáról.

1945-1947 között a Budapesti Tudományegyetemorvosi karának biokémia professzora volt. Az izomműködés biokémiájánakszentelte kutatásait. Az izomban felfedezett egy fehérjét, melyetaktinnak nevezett el, és kimutatta, hogy - egy másik izomfehérjével, amiozinnal társítva - ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért,továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrása azadenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület.

1947 végén elhagyta azországot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézetetengerbiológiai laboratóriumának igazgatója. 1962-1971 között aDarthmouth-i Egyetem professzora volt.

1970-ben az értelmetlenvietnami háború ellen emeli fel szavát, igen keményen bírálva azamerikai kományi. A „The Crazy Ape” (Az őrült majom) című könyvében írta le a tudományról, valamint az ember földi túlélésének kilátásairólszóló kritikai, pesszimista hangú eszmefuttatásait, mely máig alegjelentősebb háborúellenes írások közé tartozik. 1986. október 22-énhalt meg Woods Hall-ban.

Források:http://www.kfki.hu/chemonet/hun/mvm/arc/szentgy.htmlhttp://www.feltalaloink.hu/tudosok/szent-gyorgyialbert/html/sztgyoralbin...http://www.hetek.hu/arcok/200906/mr_c_vitamin