Amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt.

Elie Wiesel (Wiesel Lázár) Romániában született Máramarosszigeten 1928. szeptember 30-án. Máramarosszigeti származású amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól. 1986-ban Elie Wiesel Nobel-békedíjat kapott, amelyet az alábbi indoklással vehette át: „Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”. Hitvallásához hűen mindenhol felemelte a szavát, Boszniától az örmény népirtáson át Darfurig, valamint elkötelezett támogatója Izrael államának. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében.

Anyanyelve a jiddis volt, de magyarul is kitűnően megtanult, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért. Édesanyja, Frig Sára a híres Dodye Feig, egy közeli faluban földművesként tevékenykedő haszid zsidó lánya volt. Édesapja, Wiesel Slomó egy magyar ortodox zsidó leszármazottja volt, aki egy saját zöldséges üzletet működtetett. Aktívan tevékenykedő és közmegbecsülésnek örvendő férfi hírében állt a közösségben. Fiatal korában néhány hónapot börtönben töltött, mert szökött és nélkülöző lengyel zsidóknak segített. Slomó volt az, aki bátorította fiát, hogy modern hébert tanuljon és irodalmat olvasson, ezáltal erős humanista tudatot nevelve bele, míg édesanyja a Tóra és a Kabbala olvasására buzdította őt. Wiesel elmondása szerint édesapja képviselte és közvetítette felé az értelmet,(intellektualitást) édesanyja pedig a hit fontosságára tanította. Elie Wieselnek három lánytestvére volt.

Középiskolai tanulmányait magántanulóként kezdte Máramarosszigeten. A II. világháború éveiben, amikor még Észak-Erdély Magyarországhoz tartozott, a debreceni, majd a nagyváradi magyar nyelvű zsidó felekezeti gimnáziumokban is tanult. Ezenkívül a máramarosszigeti haszid zsidó közösség zsinagógájában vallási tanulmányokat folytatott.

1944-ben Elie és családja Sighet két gettója közül a Serpent utcaiba kerültek. 1944. május 16-án - ekkor ő tizenöt éves - egész családjával együtt deportálták. Megjárta az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi haláltáborokat. Auschwitzban az A-7713-at tetoválták a bal karjára, és auschwitzi tartózkodása idején ez a szám helyettesítette a nevét, ahogy Az éjszaka című művében olvasható. Összesen valamivel kevesebb, mint tizenegy hónapot töltött koncentrációs táborban. Több tucat könyvében, esszéiben, novelláiban és drámáiban írta meg a koncentrációs táborok borzalmait.

Családja elvesztése után 1948-tól a franciaországi Sorbonne-on filozófiát tanult. Párizsban telepedett le, és az ott töltött 16 év alatt megbecsült helyet vívott ki magának a francia irodalomban. Franciaországban először hébert tanított és karvezetőként dolgozott, mielőtt hivatásos újságíró lett – izraeli és francia lapokban publikált. Tíz évvel a második világháború lezárta után, Wiesel még mindig visszautasította, hogy a holokauszt idején átélt tapasztalatairól írjon vagy beszéljen. Először egy 900 oldalas életrajzot írt jiddisül Un di velt hot geshvign (És a világ csendben maradt) címmel, amit kivonatolva Buenos Airesben adtak ki. Wiesel a kézirat rövidített változatát megírta franciául is, ami 127 oldalban La Nuit (Az éjszaka) címmel jelent meg, majd angolra fordították Night  (Éjszaka) címmel. 1960-ban Arthur Wang a Hill & Wang Könyvkiadó az USA-ban kinyomtatta az említett művet. 1961-ben átköltözött az Egyesült Államokba, ahol két év múlva megszerezte az állampolgárságot.

Wiesel jelenleg is az USA-ban él, a Boston University-n tanít és az Elie Wiesel Alapítvány elnöke. Egyetemi tanulmányait az USA-ban és Párizsban végezte, a bostoni egyetem társadalomtudományi tanszékén dolgozott, a Holocaust-emlékbizottság elnöke, számos előadást tartott az egész világon. Napjainkban is a fajgyűlölet elleni küzdelem egyik tekintélyes és fáradhatatlan alakja, legutóbb a volt Jugoszlávia területén zajló etnikai gyilkosságok ellen tiltakozott.

2009. decemberben Magyarországra utazott (a háború utáni első hivatalos hazai látogatása volt) az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség meghívására. Díszvendége volt az ebből az alkalomból a Parlament Felsőházi termében rendezett „Magyar-zsidó együttélés” című konferenciának, ahol felszólalt többek között Bajnai Gordon miniszterelnök is. Wiesel találkozott látogatása során Sólyom László köztársasági elnökkel is. Valamint díszvendége volt Hetek Közéleti Klub rendezvényének is.
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Elie_Wiesel
http://www.elie-wiesel.com/
http://www.hetek.hu/kulfold/200911/magyarorszagra_jon_elie_wiesel
http://www.hetek.hu/fokusz/200912/elie_wiesel_szerint_a_legnagyobb_ellen...