A Nobel-díj története

Bevezető kép

Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló, a róla elnevezett díj alapítója.

Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló, a róla elnevezett díj alapítója. Ő találta fel a dinamitot és a gyutacsot. Az útépítések, alagútépítések munkálatai során alkalmazott dinamitból hatalmas vagyonra tett szert, amelyből végrendeletével alapítványt hozott létre a tudomány legnagyobb eredményeinek díjazására. A Nobel-díj az egyik legrangosabb tudományos díj ma is.

Alfréd Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Édesapja építész-konstruktőr volt, édesanyja, Andriette Nobel (Ahsell) pedig jómódú családból származott. 1837-ben az édesapa azonban tönkrement, így a hitelezői elől Szentpétervárra kellett menekülnie, a családot pedig Stockholmban kellett hagynia. Ott az anya kis fűszerüzletének bevételéből nevelte gyermekeit öt éven át, míg a család Szentpéterváron újra összegyűlt, ekkor már 1842-őt írunk. Az apa ott sikeres gépgyárat létesített, így jómódban éltek együtt. Alfrédot nem küldték iskolába, hanem házitanítók nevelték, professzorok tanították matematikára és fizikára. Alfréd 17 éves korára folyékonyan beszélt svédül, oroszul, angolul, németül, franciául. Járatos volt már a filozófiában, irodalomban és a természettudományokban. Legjobban a kémia érdekelte. Apja Londonba és Amerikába küldte tanulmányútra. Két évig, 1850-1852 között Párizsban a híres vegyész, T. J. Pelouze laboratóriumában dolgozott. Ott Alfréd egy újonnan szintetizált fantasztikus folyadékkal ismerkedett meg, a nitroglicerinnel, amelyet pár évvel korábban 1847-ben az olasz vegyész, Ascanio Sobrero fedezett fel, és ez ragadta meg Alfréd fantáziáját.

Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő, jól kezelhető anyag, ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben használták.

Az útépítések, alagútépítések munkálatai során alkalmazott dinamitból tekintélyes bevétele származott. Nobel szüntelenül utazó feltaláló és vállalkozó életét élt. Sok erőfeszítésébe került, hogy szabadalmát megvédje és érvényesítse. Párizs belvárosában volt háza. Majd később dél-re, San Remóba költözött. Nobel nem nősült meg.

Szélütés következtében San Remóban halt meg 1896. december 10-én. Hagyatékát akkor 9 millió dollárra becsülték. A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők:

„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.”

A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. Az odaítélő bizottságot Nobel végakarata szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból. 1936 óta azonban már nem lehet kormánytag a Norvég Nobel Bizottság tagja. 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azzá, ők csak kinevezik a bizottságot.

A Nobel-díjak fajtái:
Nobel-békedíj
Kémiai Nobel-díj
Irodalmi Nobel-díj
Fizikai Nobel-díj
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj (1968 óta)

A Nobel-díj megszerzésének feltételei:
Csak konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak.
A jelölt csak életében kaphatja meg.
A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek.
A békedíjat szervezetek is megkaphatják. (az egyetlen olyan díj, melyet szervezet is kaphat)

Jelölés:
A szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik.
Irodalmi Nobel-díjra nem szervezetek, hanem személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat.
A jelölők teljes titoktartást fogadnak.
A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható.

Magyar vagy magyar származású díjazottak:
Lénárd Fülöp - fizikai (1905)
Bárány Róbert - orvosi (1914)
Zsigmondy Richárd - kémiai (1925)
Szent-Györgyi Albert - orvosi (1937)
Hevesy György - kémiai (1943)
Békésy György - orvosi (1961)
Wigner Jenő - fizikai – megosztva (1963)
Gábor Dénes - fizikai (1971)
Daniel Carleton Gajdusek - orvosi – megosztva (1976)
Milton Friedman - közgazdasági (1976)
Elie Wiesel - béke (1986)
Polányi János - kémiai – megosztva (1986)
Harsányi János - közgazdasági – megosztva (1994)
Oláh György - kémiai (1994)
Kertész Imre - irodalmi (2002)
Herskó Ferenc - kémiai – megosztva (2004)
IAEA ( International Atomic Energy Agency) 2005 évi dolgozói (15 magyar)béke – megosztva 2005

Forrás:
www.jag.mako.hu
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/nobel/nobeldij.html
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0112/jan1.html
193.224.52.231/public/stettner/PFK/Dolgozatok/Horváth%20Beáta.doc
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nobel-d%C3%ADj