A tanulmány folytatása

A tehetségfejlesztés – az előítéletekkel szemben – korántsem azonos az elitképzéssel, a privilegizált helyzetben lévőknek további előnyök nyújtásával, hanem annak elősegítése, hogy azok, akik potenciálisan nagyobb teljesítményre képesek, ezt mindannyiunk hasznára meg is tudják valósítani.

Tehetséggondozási modell Izraelben
A legjobban működő tehetséggondozó rendszer világviszonylatban Izraelben van. A zsidó tradíció egyik alapja, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a tanulásnak és sokat fordít az oktatásra és a tehetséges gyerekek fejlesztésére. A rendszer egyik fő jellemzője, hogy nagyon jól szervezett és koncepciózus. Külön érdekességnek számít az is, hogy az Oktatási Minisztériumban külön osztály működik, amely a tehetséggondozással foglalkozik, továbbá erre a célra nagyobb mennyiségű pénzt különítenek el.
„Az izraeli oktatási minisztérium tehetséggondozó programja intelligenciatesztek alapján választja ki 8–9 éves gyerekek közül azt az országosan legkiemelkedőbb 1,5–3 százalékot, akik később egy héten egyszer nem a saját iskolájukban, hanem különféle programokat kínáló tehetségfejlesztő központokban tanulnak. Ennek során olyan feladatokat oldanak meg, amelyekkel erősítik a kooperációs képességüket és kitartásukat.”
A gyermekek számára háromféle típusú programkínálatból kell egyet-egyet választania (természettudományos, humán-vezetői és művészeti), specializálódásra csak később van lehetőség. A programok összeállításánál két fontos szempontot vesznek figyelembe: „Az egyik az, hogy a tehetséges gyerekek gyakori öntörvényűségét, individualizmusát ellensúlyozandó a feladatok természetéből következzék bizonyos pontokon a kooperáció, a kompromisszumkeresés szükséglete, tehát egyéni és közös munka szervesen váltakozzék. A másik szempont az, hogy a gyerekek egy-egy feladatot – a sok ötlet közül – kivitelezzenek, jussanak el a megvalósításáig, mivel gyakori gond, hogy a tehetséges gyerekeknek sok jó ötletük van, ám végig viteléhez nincs türelmük, és így a szükséges technikákat sem tanulják meg (pl. ötlet – tervrajz – anyagválasztás – működő szerkezet).”
A programok finanszírozási kérdésének tekintetében szintén figyelemfelkeltő maga annak módja is. Ugyanis a költségek egyharmadát a minisztérium, egyharmadát az önkormányzat, egyharmadát pedig a szülők vállalják. Abban az esetben, amennyiben a szülők nem tudják vállalni az ezzel járó anyagi terheket, úgy a költségeket az imént említett hivatalos szervek vállalják át.
A középiskolás korosztály számára is működik egy jellegét tekintve hasonló programrendszer, amelynek szervezettsége nem országos szintű, hanem vállalkozó pedagógusok egyéni szervezése alapján valósult meg. „A természettudományok területén jelentős szerepet vállalnak a tehetséggondozásban az egyetemek, és a világhírű Weizman intézet. Nemcsak foglalkozásokat szerveznek a középiskolásoknak, hanem esetenként lehetővé teszik a középiskolával párhuzamosan az egyetemi kurzusok látogatását is.”
További érdekesség a Nobel-díjasok aránya, amely egyértelműen igazolja a zsidó kultúra és szemlélet hiteles voltát, magát az izraeli tehetséggondozási modell sikerét is hivatott alátámasztani.
„A múlt század magyar Nobel-díjasaink nagy része külföldön végezte tanulmányait, kutatásait, és külföldön is halt meg. A kiváló képességű emberek elemzései azt mutatják, hogy nagyobb százalékuk zsidó származású volt. Ennek oka a zsidó kultúrában, szemléletben keresendő.”

Tehetséggondozás az USA-ban
Az Amerika Egyesült Államokban 1956-ban lendültek fel kreativitáskutatások és indultak el a legkülönbözőbb tehetségfejlesztő programok. „Ezeknek – talán az ország méreteinek és a szövetségi államok önállóságának következtében is – számomra sokszínűsége, heterogenitása a legszembetűnőbb. Híres magas színvonalú matematikai programok vannak a John Hopkins Egyetemen, Renzulli háromfázisos ún. forgóajtó modellje (látókör szélesítése gazdagító programokkal – személyiségfejlesztés – önálló munka) is elterjedt. Sok program azonban a mi normáink szerint meg sem közelíti a tehetséggondozást, olyan alacsony követelményeket támaszt. Növekvő számban szerveznek programokat a különböző nyelvi-etnikai kisebbségek számára, hátrányos helyzetüket kompenzálandó.”

Tehetséggondozó Központ az USA-ban
Az amerikai Tehetséggondozó Központ elsősorban a természettudományokban és technológiában különösen tehetséges, illetve kiemelkedő képességekkel rendelkező, közép- és felsőoktatásban részt vevő hallgatók karrierjét támogatja. Programjaival kihívást és hosszú távon lehetőséget teremt számukra, hogy a 21. század feltalálóivá, tudósaivá, vezetőivé válhassanak. Jelenleg a központ két középiskolai programot szponzorál, egy természettudományokat és technológiát emelt szinten kutató „intézetet” (RSI), melynek tagjai a világ öt kontinenséről érkeztek.”

Kitűnők Iskolája
„Évtizedekkel ezelőtt Amerikában egy dúsgazdag hölgy létrehozta a „Kitűnők Iskoláját” azzal a gondolattal, hogy az államnak előre kell gondoskodnia jövendő vezetőiről. Bízunk benne, hogy hasonlóan gondolkodnak államirányítóink is. Örvendetes, hogy nálunk is kezdik felismerni ezt.”
Herskovics Mária szerint az amerikai modell nagyon hasonló a magyarhoz. „A különbség a pedagógusok magabiztosságában, kommunikációs készségében, derűjében, optimizmusában, kompetencia-érzésében volt. Nyilvánvaló, hogy történelmi-társadalmi okok alakították ki ezt a különbséget, és ezért nem is fog máról holnapra megszűnni. Mégis, amit legfontosabb tapasztalatként közvetítettek, az a kreatív attitűd, játékosság, a hibázás kockáztatása, beismerése és derűs felhasználása a további próbálkozásokban, ami lehetővé teszi, hogy gyerekeinket is kíváncsivá és kockázatvállalóvá – azaz tehetségessé – neveljük.”