Tekintsünk ki egy kicsit más országokba.

A tehetséggondozás a fellendülését és a nemzetközi méretekben egyre növekvő támogatását annak köszönheti, hogy a döntéshozók egy része már felismerte, a tehetséges gyerekek megfelelő fejlesztésével saját leendő vezetőinket neveljük, azokat, akikre a jövő problémáinak a megoldása vár, így saját elemi érdekünk, hogy lehetőségeikből a maximumot tudják kihozni

A tehetséggondozás kibontakozása a különböző országokban az ország hagyományainak megfelelően illeszkedett. Azonban vannak olyan országok, ahol eleve nincs tehetséggondozás, ilyen például a skandináv államok. Ezért is, akik ellenzik a tehetséggondozást, gyakran hivatkoznak a „finn-modellre”. A modell lényege abban áll, hogy minden gyermek számára az optimális fejlesztést kell biztosítani, ugyan abban a csoportban. Működik Bécsben egy Nemzetközi Iskola (magániskola), amely hasonló filozófiai elveket alkalmaz, lényegét tekintve: az idő nagy részében kis csoportokban zajlik a foglalkozás, 2-3 fővel. A pedagógus pedig személyre szabott feladatokat oszt ki a tanulók számára. A gyermeke által készített munkákból bemutatót tartanak. A feladatok kiválasztása esetében fontos megjegyezni, hogy a pedagógusok elég nagy önállósággal is rendelkeznek.

Az angol út
Az angol iskolarendszer rendkívül sokszínű, sokféle magániskolákkal. Az iskoláztatással járó anyagi terhek csökkentésére, kompenzálására, a kiváló teljesítmény és szükség esetén is általában 11 éves kor után van csak lehetőség. Ez magában foglalja az elkallódás veszélyét, hiszen a legfogékonyabb korban alulterheltség van. Ezeket a problémákat felismerve alulról szerveződve a szülők indították el a tehetséggondozó mozgalmat, megnyerve sok lelkes és fogékony pedagógust a nemzeti tehetségtársaság megalapítására. Szerveznek iskolán kívüli fejlesztő programokat gyerekeiknek és maguknak, cserélik információikat, vesznek igénybe pszichológiai tanácsadást, valamint az iskolákat is megnyerése és bevonása is szerepel a céljaik között.

Az német út
Németországban az oktatásügy tartományi irányítás alatt áll, ezért a tehetséggondozás irányvonalai is különbözőek. Nagyon sok párhuzam fedezhető fel a magyar modellel, vagyis a tehetséggondozás elsősorban a középiskolásokra terjed ki, és a különböző tanulmányi versenyeken alapszik. „A lényeges különbség az, hogy a győztesek komoly segítséget kapnak hosszú távú fejlődésükhöz. A középiskolás korosztály kiemelkedő gyerekei számára egyetemi színvonalú nyári tehetséggondozó programokat szerveznek (Schülerakademie), az egyetemisták külföldi tanulmányaikhoz, könyvvásárlásaikhoz komoly anyagi támogatást kapnak, fejlődésüket szisztematikusan követik.”
A tehetséggondozó programok elsősorban nem tantárgyi ismeretekről szólnak, hanem valóban „gazdagítás” a cél, a résztvevők vagy egy-egy témával foglalkoznak igen elmélyülten, vagy valamilyen, a jövőnk szempontjából nagy fontosságú, komplex megközelítésmódot követelő területen próbálkoznak problémamegoldással.
„Emellett a központilag (a Bildung und Begabung bonni intézete által) irányított tehetséggondozás mellett még sokféle forma, próbálkozás létezik: nemzetközi tehetséggondozó tábor a kölni egyetem szervezésében, Tanácsadó Központ a hamburgi egyetemen és Aachenben, magas színvonalú kutatások Münchenben, Marburgban, Bonnban és máshol.”
Szintén érdekességnek számít a Braunschweigben működő speciális bentlakásos gimnázium (Jugenddorf-Christophorusschule), olyan tehetséges fiataloknak nyújt segítséget, akik környezetükbe nem tudnak beilleszkedni, esetleg súlyos összeütközésekbe kerültek azzal. Programjuk az elkülönítés, a gyorsítás és a gazdagítás hatékony kombinációja. Illetve a normál gimnáziumokban is van speciális osztály, ahol a tanulók a tanév kétharmad része alatt sajátítják el a tananyagot, és a tanév hátramaradó részében individuálisan – kiscsoportosan összeállított gazdagító programban vesznek részt.

Szingapúr
A szingapúri iskolarendszer egyik külön érdekessége, hogy Ázsia lenyomatának is tartják, hiszen számottevő kínai, maláj és indiai lakossággal rendelkezik. „Szingapúr a régió legkiválóbb embereit vonzó állam. Így válik a sokszínűség és a tehetséggondozás az egész nemzetgazdaságot segítő előnnyé.” Szingapúr tehetséggondozó államként való működését nagyon jól bizonyítja, hogy már az 1965-ös megalapítás óta az az alapelv, hogy a szingapúri állami hivatalokba tehetséges, és nem kvóták által megszabott emberek kerüljenek. További érdekesség, hogy az adótörvény adómentességet biztosít minden olyan költségre, amely a külföldi tehetségek Szingapúrba hozásával kapcsolatos. Valamint a rendezvényekkel kapcsolatos illeték alól mentesek a tehetségek teljesítményét bemutató rendezvények. Az oktatási minisztériumban pedig már 26 éve külön osztály foglalkozik a tehetséges gyermekek oktatásával. Illetve még egy momentum, hogy Szingapúr legnagyobb napilapja, a több mint egymillió példányban megjelenő Straits Times minden száma átlagosan két olyan cikket közöl, amelyben a tehetség fogalma valahogyan előfordul.
A szingapúri tehetséggondozás: a gyermekek tudását harmadik osztályos korukban egy elég komplex teszttel (angol nyelv, matematika, általános logikai képességek) felmérik, és a felső 1% speciális iskolákba kerül. Ezekben az iskolákban mód van arra, hogy a diák gyorsítva végezze el a tárgyakat, illetve a kiemelkedő diákoknak mentora is van. A tehetséggondozás tehát nagyon jól szervezett, és így sokkal nehezebben fordul elő az, hogy egy tehetséges gyermek a lehetőségekből kimarad. A szingapúri Oktatási Minisztérium és az iskolák hosszú évtizedek óta a sikereik egyik legfontosabb mércéjének azt tartják, hogy a tehetséges gyermekek mennyivel több lehetőséget kapnak. Azonban hátránynak minősül az például, hogy a előzőekben ismertetett teszt nagyon korai életszakaszban és nagyon szelektíven mér, illetve, hogy a tehetséggondozás központosított.